De mi... Nem vagyunk emberek.
Dougenek vagyunk.
Hogy követhetjük el
ugyanazokat
a szörnyűséges bűnöket?
Valóban bűn
ugyanazt tenni,
amit az emberek?
Sei király és az emberei
hosszú éveken át
leigáztak, kivéreztettek
és megöltek minket,
dougeneket.
A húgom, Mie, az anyád,
az ő mocskos kezük által lelte halálát.
De nem volt elég,
hogy elvette az életünket és a vérünket…
Sei király
a feleségemet is elorozta tőlem.
Ha az övéhez
akarod mérni a bűneimet…
Még én is elhittem,
hogy együtt tudunk
élni az emberekkel.
De Nora tévedett. Az emberek még mindig szörnyetegnek tartanak minket.
Az emberek és dougenek között nincs
se szeretet,
se bizalom,
se tisztelet.
Tényleg elkerülhetetlen volt ez a kegyetlenség?
Amikor egymás után elvettek tőled mindenkit,
akit szerettél…
Azok után, amiken keresztül mentél…
Nem okozok csalódást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése