(ön)Kritika

félelemmel/fájdalommal teli minden
hideg a hó, hideg az élet.

dönteni kell, most jobbra vagy balra:
hívom én, de meg se hallja...

nem hallja, hogy szólítom

Keresem őt, de hosszú a lista,
túl mélyen van a kutya elásva - 

elmúlt az újdonság varázsa,
már unom az utcákat:
Unom a lótást,
Unom a futást,
Unom, hogy mindenhonnan vagy elkésem,
vagy nem,
Unom azt is, hogy nincsen helyem,
kicsi (még ez is) nekem.

Mondd csak, Te mit szeretsz benne?
A hangot, az utad, a szelet? - Honnan fúj a szél? mit sugall?

Megéri az egész,
ha semmi sem elég?
Még csak most jöttél,
de már mennél is tovább,
kicsi
KICSI,
számodra ez a világ.

(és még kisebb a pénztárcád)

Fogadalmak

2

0

1

5

l

o

a

d

i

n

g

.

.

.

Hey there!

Nos, rég találkoztunk, kicsit el vagyok veszve, bocsánat! Igyekszem alkotni, bár megvallom őszintén, csak foszlányaim vannak... Nehéz úgy dolgozni, hogy közben mindenféle vacak van az ember fejében, de új lappal szeretném indítani az évet. Szeretném, ha ez az évem nemcsak úgy elrobogna, hanem aktív részese lehetnék a saját kis világomnak!

Ideje lenne letennem a gépet, és több könyvet, papírt, és ceruzát a kezembe vennem! Olvasni akarok, írni, és élni! A kulturált énemet kellene előrángatni a farzsebemből, aki színházba, moziba jár, rendesen tanul, és sokat olvas!

Meglepő, miért is van ennyiszer leírva az, hogy "olvasás"? Hát, nem hinném, ugyanis ennek a bejegyzésnek leginkább ez a lényege, hogy a polcomon lévő könyveket elolvassam, de még idén... Vagy legalábbis megpróbálni! Most a szünetben átrágtam magam néhány papírborításon, karácsonyra is kaptam könyvet, de azt azért nem szeretném, hogy az olvasás a tanulás rovására menjen... Ez eléggé abszurd, de én is olyan vagyok, hogy mindent csinálok, csak ahhoz nincs kedvem, amit tényleg csinálnom kéne... Mondjuk, azért őszintén... Ki nincs ezzel így?

No, mindegy is igazából, elterveztem, hogy idén listákat írogatok. Hogy hol jártam, mit csináltam, melyik könyvet olvastam el... Olyan napló-szerűséget, de mégsem. Csak azért mégis jó lenne, ha lenne, mert például idén utazni szeretnék, gyakorolni a nyelveket, dolgozni, egyáltalán pénzt keresni, és ezáltal spórolni kicsit. Nem megvenni minden vackot, még akkor sem, ha éppen le van akciózva, meg ilyenek... Megesik, én is ember vagyok. Vagy legalábbis próbálok lenni.

Azt hiszem ennyi, nem foglaltam pontokba, de itt van minden, amit idén szeretnék elérni, amit idén... :D

Nos, hajrá nektek is!

Örökké

Az egyetlen vers, amit ténylegesen neki írtam. Mert már nem tudom, hol is vagyok, és ki vagyok valójában. Tudom, hogy ez az egész egy katyvasz, az én fejemben is kavarog sok minden, nem tudom, hogy mire is gondoljak, mit is érezzek. Újra?

---

Itt vagyok, fogom a kezed,
nem engedlek el.
Veled maradok,
a tied vagyok.
Vigyázok rád, megmentelek,
csak örökké maradj velem!

Végre valahára!

Fú, vártam rá egy kis (kicsit sokat is talán) időt, hogy végre valahára megjelenjen egy újabb cikkem. Nagyon sokat dolgoztam vele, sőt, nem csak ezzel, hanem még jónéhány másikkal, és nem sikerült egyről a kettőre jutni. DE! Most végre megjelent! :D

http://www.kultura.hu/nemzetkozi-regenyiro

A fenti linken elérhetitek! :D

Broadway felett az ég

Hát, úgy tűnik, nem akarnak megjelenni a cikkeim, de én úgy döntöttem, szorgalmasan gyártogatom őket, van is már két új ötletem, amik valószínűleg már felkerülnek majd. Remélem. “Csak legyenek benne megszólalók!” Hát, evvan!

Két felvonás, huszonnégy dal, és a világ legrosszabb musical-e. Ez a néhány kifejezés jellemzi leginkább a november 7-én bemutatásra került új előadást. Az ősbemutatót a Centrál Színház Kisszínpadán tartották.

A Broadway felett az ég alkotói, Kiss Márton és Baráthy György már évek óta együtt dolgoznak, két éve hozta őket össze a sors, amikor az Angéla Evangéliuma című kamaradarab születésénél mindketten jelen voltak. Már az a történet is eléggé absztraktnak számított, hiszen a főhős egy kétszeres abortusztúlélő, aki kilenc nap alatt képes kihordani egy egészséges csecsemőt; mindezt kis költségvetésű díszletek között. Akkoriban jött az ötlete egy új előadásnak, egy közös zenés darabnak.

A musicaliekhez általában az ember kétféleképpen viszonyulhat, mondták a készítők: vagy utálja, vagy isteníti. Ők maguk, az alkotók ambivalenciával tekintenek a zenés színházra, ezért is volt olyan nehéz megfelelő témát találniuk ennek a darabnak. Mivel nem vonzotta őket túlságosan a mély drámai világ, hamar elvetették az adaptáció és az átdolgozás gondolatát, és inkább a musicalhez való saját viszonyukról komponáltak egy daljátékot.

Korábban sok zenés produkciót néztek végig, és Kiss Márton ötlete alapján végül megszületett a Pesti Magyar Musical Színház, a Pesti Broadway, és ezzel együtt egy humoros, öniróniával teli darab is. Az előadás egy musical a musicalben; a belső darab Jókai Mór életéből ’Róza és Mór’ történetét dolgozza fel, melyhez megalkottak egy fanatikus rajongót is, Flipper Dittát. A Broadway társulatát egyébként egyfajta fejetlenség jellemzi, de fűszerezi az eseményeket még az, hogy néhány rosszalló kritikus véletlenül elhalálozik. Bárki lehet sorozatgyilkos.

Ezt a képtelen történetet egy másfél éves munkafolyamat előzte meg, és idén májustól zöld út vezetett a sikerhez. „A legnehezebben a dalok születtek meg, melyeknek először csak a címük volt meg. A szerzemények ismert művek anafrázisai (rájátszásai), hangzásvilágot kölcsönöztünk például a Csárdáskirálynőből, a Nyomorultakból és a Bánk Bánból is.” – Mondta Darvas Ferenc, a zeneszerző, aki ezek után be is mutatta a dallami különbségeket.

A darab elkészült, „szarabb is lehetne”, bár a színészek maguk is vártak a november 7-i bemutatóra, este hétkor a Centrál Színház kisszínpadán, az előadás nagy sikert aratott. A jegyek a további bemutatókra 2.900,- forintba kerülnek.