2013. május 24., péntek

Albumba

Ezt a verset egy barátnőm emlékkönyvébe írtam, már megemlíthetem a nevét is... Ennek a blognak az írója, Eszter barátném. Nem volt kedvem egy sablon versecskét adni, és kimásolni egy rajzot valamiből, helyette írtam én egy verset, és rögtönöztem egy rajzot is mellé. :)


Próbálok egyedi lenni,
Csak épp nem megy,
De ez a vers csakis a Tied.

Gondoltam én sok mindenre,
Mégsem akartam uncsi idézetet.
Ezt tőlem kapod, ez az ajándékod.

Nem élek más szavaival,
Szívemből szól most ez a vers,
Köszönök Neked, Eszter mindent!

Ugyan eső azóta még nem esett,
Egy sétával még mindig tartozol nekem..
Láthatod, soraim egyre hosszabbak,

Mindez azért, mert emlékezni kell!
Mert szép, mert jó és mert néha fáj.
Kérlek ezért mindig emlékezz RÁM!