2010. május 13., csütörtök

Princess Ai - Vol. 2.

De mi... Nem vagyunk emberek.
Dougenek vagyunk.
Hogy követhetjük el
ugyanazokat
a szörnyűséges bűnöket?

Valóban bűn
ugyanazt tenni,
amit az emberek?

Sei király és az emberei
hosszú éveken át
leigáztak, kivéreztettek
és megöltek minket,
dougeneket.
A húgom, Mie, az anyád,
az ő mocskos kezük által lelte halálát.
De nem volt elég,
hogy elvette az életünket és a vérünket…
Sei király
a feleségemet is elorozta tőlem.
Ha az övéhez
akarod mérni a bűneimet…

Még én is elhittem,
hogy együtt tudunk
élni az emberekkel.
De Nora tévedett. Az emberek még mindig szörnyetegnek tartanak minket.
Az emberek és dougenek között nincs
se szeretet,
se bizalom,
se tisztelet.

Tényleg elkerülhetetlen volt ez a kegyetlenség?
Amikor egymás után elvettek tőled mindenkit,
akit szerettél…
Azok után, amiken keresztül mentél…

Nem okozok csalódást!

2010. május 1., szombat

Princess Ai - Vol. 1.


Most ez nem egy novella, hanem egy úgynevezett sztorimontázs a Princess Ai című mangából. Egy időben nagyon odavoltam a mangákért, és ez volt a kedvencem.


Csodás kilátás… Egy gyönyörű hálóterem… Csinos ruhák… Hercegnőnek lenni pompás dolog…
De… Valami… Mégsem… Az… Igazi…
Játékbabának érzem itt magam…
Nem ez… Egy hercegnő dolga?
Csak egy báb vagyok… Szabad… Akarok… Lenni!
Egy hercegnő… Aki csak nevében az… Drága kincs… Gyönyörű hercegnő… Ketrecbe zárva…
Az érzésemet kell követnem… Óvakodnom kell…
Hercegnő… Kicsi hercegnő… Ez szörnyű! Megmásíthatatlan! Ha beteszed ide a lábad… Soha többé… Soha többé nem mehetsz haza.
Annyi mindent… Akarok kérdezni… Annyi mindent… Akarok mondani…
Nagyon igyekeztem… De nem megy…

Az nem lehet… Lehetetlen! Te, hercegnőm… Idetartozol...

2009. november 17., kedd

My Future

Nos… Most még hetedikes vagyok, és kaptunk egy házit angolból, írjuk le a jövőnket…. :DNem tudom, hogy az olvasóközönségem mennyire ért angolul, de remélem a helyesírási hibákat mindenki kiszúrja majd! ;) ja, és az sem mellékes, hogy kicsit abszurd álmokkal vagyok megáldva, meg némi fanatizmussal :DDD
When I will leave my school, I will go to secondary school. In that school, I may study French. Then I’m sure go to Art College. I will leave that school, I will definitely go to France. There I will a fashion designer. I will go to a lot of fashion show. I think I will have a big fashion company. Then one day I’m sure I will go to Canada. There I will meet AVRIL. She will be my best friend, and I will be her best friend. ( :D ) I will be on TV with AVRIL. Then several years later, when I will dead, I will happy and proud.
Nos…. Jópár évvel később ezt tényleg furcsa elolvasni. :D Néhány dolog már megdőlt, de sose lehet tudni… :D Franciát tanulok, az tény, de sajnos nem megyek művészeti főiskolára, és nem leszek divattervező sem. Eddig még nem találkoztam Avrillel személyesen, de ha találkoznánk, akkor sem lennénk legjobb barátok… :D Az viszont tuti, hogy akárhogy is alakul az életem, boldogan, és büszkén fogok meghalni. ;)

2006. október 9., hétfő

Mesés hangulat: A rátóti csikótojás

Egyik nap éppen elöljárósági gyűlés volt. Alig kezdtünk el beszélgetni, s máris megjelent egy csősz egy nagy valamivel a kezében.

Eleinte nem tudtuk mi az. Később kiderült, hogy csikótojás. Gondoltuk, kikeltjük. Ám a szomszéd nép, csak nevetett rajtunk! Nem tűrtük tovább!

Felmentünk a hegyre, s megpróbáltuk rájuk gurítani a tojást, de nem sikerült, mert a bokornál egy kőbe ütközött, s ripityára tört. A bokorból épp akkor szaladt ki egy nyúl.

- Utána emberek, utána! Ott szalad a pici csikó! - kiáltotta a falu.

2006. október 1., vasárnap

Segítség! Ég a tűz!

Csak mert megtaláltam a negyedikes fogalmazásfüzetem... :D

Egyszer valamikor, nagyon régen, kb ötven éve volt egy nyolc tagú család: nagyapó, nagyanyó, anya, apa, testvérek.
Egy nap nagy buli szervezésében voltak. Volt, aki vásárolt, és dolgozott, de az idősebbek inkább kötöttek. Aznap a tízéves ikrek sütöttek, főztek.
Kis idő múlva Kata meggyújtotta a tűzhelyet, de a gyufa leesett a földre, s a szőnyeg lángra kapott. A tüzet Joli vette észre, és szólt a nagyszüleinek.
Nagyapó kihívta a tűzoltókat, de amire odaértek, már késő volt: leégett a nyaraló. Csak az embereket tudták megmenteni, az épületet már nem.

Nos, szadista épület-gyilkos voltam... :D Chö! De van még, ahonnan ez jött. :D