2011. december 5., hétfő

Hazárdjáték

Mint mindennek, ennek a versnek is megvan a saját története. :D Egy barátnőm fülig szerelmes volt egy fiúba, és nem merte megszólítani… :D Emiatt, meg azért is, mert magyarból versírós házit kaptak, és megkért, hogy csináljam már meg. :D Hááát…. Én összekötöttem a kettőt, és írtam egy szerelmes verset. :D ( remélem magára ismer, ha véletlenségből elolvassa a verset. :3 )
Ha rám tekint,
Elpirulok mindig…
Ragyogó szemei
Csodákkal behintik
Lelkem virágait;
‘mit nem könnyű odadni…
Vicces kis történetek,
Hogy rámnéz-e, vagy sem.
Rázúdítani érzéseimet
Most még nem merem;
Legyen ez a vers
Neki egy ígéret…
Mit ne mondjak… A srác nem kapta meg az üzenetet, össze se jöttek, és az a barátnőm nem adta be a verset… :DDDD

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése