2014. október 20., hétfő

Fall to pieces

Mostanában eltűntem, és a kreativitásom is elcsökevényesedett, be kell érnem a cikkírással. Vagy még azzal sem. Próbálkozom zenehallgatással, ami által új ötleteket meríthetek, és általában merítek is, de sokszor csak dalszövegekre futja. Olyanokra, amiket állandóan dúdol az ember lánya. Biztos mindenkinek van egy aktuális kedvence, amit unásig hallgat, mert épp annyira jó, vagy csak éppen az fejezi ki legjobban az érzéseit.
Bennem is kavarognak most egy kicsit a dolgok, nem tudom, hogy mit is akarok igazán, de valahogy mégis. Érzem, legbelül tudom, hogy nekem ezt igenis így és így kellene megcsinálnom, ezzel és ezzel kéne ilyen és ilyen ügyben beszéljek, hogy aztán ezt és ezt a végeredményt érhessem el. Sokat tűnődöm mostanában, és kezdenek világosodni bennem ezek a valamik, de még nem mindig tudom, hogy mik. Csak próbálkozom. És szerintem jó irányba haladok. Remélem, elérhetem a céljaimat. A szerencsesüti is megmondta: “Minden lehetséges, ha erősen hiszel benne.”
Én most ebben hiszek:

Körbenéztem, majd vissza rád: mondani próbáltál valamit, de nem igazán tudtad kifejteni.
Tudod, valahogy én is így vagyok, nem tudom előtted kifejezni magam.
A mai napért imádkoztam, hogy esetleg most sikerüljön, hogy együtt lehessünk, hogy játsszuk 
végig.
Nem szeretnék darabokra hullani, csak ülni akarok, és bámulni téged.
Nem akarok beszélni róla, nincs kedvem kitárgyalni se, de legszívesebben mégis, kiönteném a lelkemet neked, csak arról ne kelljen beszélni…
Mert kicsit talán beléd zúgtam.
Úgy érzem, te vagy az egyetlen, akivel örökkön-örökké együtt lennék.
Ha nem vagyok magamnál, te húzol vissza a Földre, a csillagokhoz; a karjaidba.
Tudod, nem szeretnék széthullani, csak le szeretnék ülni, és bámulni téged.
Nem szeretnék beszélgetni se, nem szeretném kitárgyalni, de a lelkemet kiönteném neked, de nem akarok beszélgetni…
Mert szerelmes vagyok beléd.
Tudni akarom, ki vagy;
tudni akarom, hol kell elkezdeni;
tudni akarom, hogy ez most mit jelent;
tudni akarom, hogy kéne érezni;
tudni akarom, hogy mi a valóságos;
mindent, de mindent tudni akarok!
Nem szeretnék darabokra szétesni, csak le szeretnék ülni… és bámulni téged.
Nem akarok beszélni róla, nincs kedvem kitárgyalni se, de legszívesebben a lelkemet is kiönteném neked, csak nem akarok beszélni róla.
Tudod, szerelmes vagyok beléd.
Szerelmes vagyok beléd. Nagyon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése